"Néha az őrületbe kergetjük egymást. Néha a legnagyobb áldás vagy, néha a legnagyobb teher. Néha rosszat szólsz és én mérgesen elfordulok az ágyban, magamra húzom a takarót és várok. Igazából már nem is vagyok mérges, csak az ölelésedre várok. Nem tudok rád haragudni sokáig. Amellett, hogy mennyire szeretlek, minden más eltörpül. Néha megkötöznélek, hogy otthon maradj, te pedig leragasztanád a szám, hogy ne hisztizzek tovább. Néha látni sem akarsz, néha hozzád sem akarok szólni. Néha...

Continue Reading

A bejegyzés címe abszolút nem a külsőre utal. Mint sokan mások természetesen én is végigkövettem a nagy port kavart bloggerek vs. trollfaces mérkőzést, de nem erről szeretnék most nyilatkozni. Sajnos abszolút nem volt új, sem pedig meglepő, mert ilyen az ember, főleg a magyar. Nincs ezen mit szépíteni vagy magyarázni, szégyellni viszont annál inkább van okunk, mert ez teljesen visszataszító. Nem akarok a tökéletes, Gandhi-féle jóindulatú ember szerepében tetszelegni, mert én szintén kritikus vagyok -...

Continue Reading

Igen, megint túl vagyunk egy hónapon, és igen, én megint elfelejtettem még májusban megírni ezt a posztot. Viszont, had osszam meg a világgal (tehát veletek), hogy SIKERÜLT A PSZ! Vagyis: a vizsgaidőszak innentől kezdve pite lesz, vagyis teljesítettem a GTK legnehezebb kurzusát! Jézusom, annyira boldog vagyok, még most sem tudatosult egészen... Amikor megláttam az ETR-ben az üdvözítő kettest, konkrétan beszélni is elfelejtettem, utána meg bőgtem egyet. Ennek köszönhetően most lelkesen válogattam össze az e havi...

Continue Reading