A helyzet az, hogy már több mint két hete megkaptam ezt a díjat - Cini jóvoltából-, aminek egyébként borzasztóan örültem, csak hát... magánélet. Na ja, mindenkinek van, sajnos az enyém az utóbbi időben nem egészen úgy alakult, ahogy terveztem, sőt, a legkevésbé sem. Voltak dolgok, problémák, amiket kicsit emésztenem kellett, és úgy áll a dolog, hogy ilyenkor használhatatlan vagyok. Nem csak írás szempontjából, hanem tulajdonképpen meghatározatlan időre életképtelenné válok. Nyilván itt most nem az "összekaptam a barátnőimmel" szituációkat kell a háttérben sejteni, azt gondolom már kitaláltátok.
Az pedig, hogy életképtelenné válok gyakorlatilag annyit jelent, hogy ilyenkor nem vagyok alkalmas sem kommunikációra, sem társasági életre, vagy egyáltalán bármilyen társas tevékenységre, mivel abszolút nem vagyok fake-mosoly bajnok, és megerőltető számomra, ha azt kell tettetnem, hogy semmi gond, amikor nyilvánvalóan van. Ilyenkor önmagammal érzem magam a legjobban, és apránként igyekszem újra összerakni mindent. Nem vagyok színlelés párti - mellesleg képtelen is vagyok rá -, és úgy gondolom nincsen szégyellnivaló abban, ha az ember padlóra kerül.
Szóval így áll a helyzet, az újraépítés folyamatban, de jöttem azért megköszönni szépen a díjat, és tovább adni, ahogy azt illik. :)
2. Írj 11 dolgot magadról!
- Amióta csak megtanultam olvasni, azóta ez a legnagyobb szenvedélyem, és sanszos, hogy már az is marad. MINDIG olvasok valamit, egyszerűen tényleg soha nincs olyan nap, hogy ne legyen könyv a kezemben.
- Betegesen imádok mindent, ami zombikkal kapcsolatos, legyen szó könyvről, filmről, sorozatról, vagy akármiről. Azt, hogy betegesen pedig vehetitek szó szerint, ez már tényleg nem normális. Emellett imádom a borzongató fantasy történeteket, viszont az a furcsa, hogy a kemény horrorokért úgy alapjáraton nem vagyok oda.
- Szerelmes vagyok az angol nyelvbe (meg úgy alapvetően a nyelvekbe), és a régi, romantikus, tipikus angol kúriákba, amiért elsősorban J.K. Rowlingot teszem felelőssé. Miatta szerettem bele a szűk utcácskákba, a gótikus építészetbe és a vintage stílusú lakberendezésbe is.
- Rabja vagyok az instant kajáknak. Sajnos ez nem vicc, mindent imádok, ami por alapú, sok benne a tészta és lehetőleg 5 perc alatt elkészül. Szintén kicsit ellentétben áll azzal, hogy alapvetően egyébként egészségesen táplálkozom.
- A végletek embere vagyok. Ha boldog, akkor iszonyatosan boldog, ha szomorú, akkor pedig teljes a letargia. Ma már tudatosan próbálok néha törekedni a középút megtalálására, de nem egyszerű.
- Nagyon szeretek, és úgy gondolom tudok is főzni. Sosem nézegettem szakácskönyveket, magamtól, ösztönből szoktam nekiállni kotyvasztani, és eddig szerencsére ritkán fordult elő, hogy valami borzasztó sült volna ki belőle.
- Álmodozó típus vagyok, tervezgetős, agyalós, felhők fölött repkedős, és titokban a legmesszebbmenőkig romantikus. Ezzel ellentétben pedig közben néha kérlelhetetlenül realista, és gyakorlatias.
- Ha édesség, akkor torta. Fogalmam sincs miért, de a sima süti nem hoz lázba. Ha viszont torta-formájában érkezik, rögvest más a helyzet. Sós viszont mindig, minden formában fenntartás nélkül jöhet.
- 7 évig jártam zeneiskolába, furulyázni és fuvolázni tanultam, emellett még zenei táborokban is rendszeresen megfordultam. A mai napig imádok énekelni (na persze csak itthon, és kizárólag egyedül).
- Habár mindig is inkább humán beállítottságú voltam, közgazdasági szakközépbe jártam, és jelenleg is a közgazdász diplomám megszerzésén dolgozom. És bár a matekos tárgyakat mindig utáltam, alapvetően nagyon élveztem az eddigi éveket, és nem tudnám elképzelni magamat másik szakmában.
- Illatmániás vagyok. Szinte mindent megszaglászok, ha tehetem (óó, az új könyvek illata, hmmm), és ezért olyan fontos számomra, hogy megtaláljam A parfümöt, az igazit, amit minden nap viselek, és ami minden nap ugyanolyan mámorító hatással van rám. Számomra nagy jelentőséggel bír, hogy szeressem azoknak az embereknek az illatát, akikkel közeli kapcsolatban állok, a párom bőrének és parfümének illatától például a mai napig kész vagyok, és nem is hiszem, hogy ez valaha is változni fog. Valami van a génjeiben, ami nagyon bejön az enyémeknek.
(nem tudom meg volt-e szabva, hogy hány embert lehet vagy kell díjazni, de én őket választottam)
6 megjegyzés
Nagyon szépen köszönöm ismételten a díjat <3 Te nem teszel fel újabb 11 kérdést, ezeket válaszoljuk meg mi is? :)
VálaszTörlésNagyon szívesen <3 :)
TörlésJaj hát látod én ezzel sem voltam tisztában, hogy nekem kell kérdeznem. :$ De így akkor igen, maradjanak ezek a kérdések, nekem tetszettek. :)
Nagyon tetszik ez a bejegyzés. Igazából nem tudok semmi konkrétat mondani, de élvezettel olvastam végig :) Valahogy nagyon megfogott :)
VálaszTörlésEnnek nagyon örülök, köszönöm! :) Jól esik ilyet olvasni, mindig úgy örülök a visszajelzésnek. :))
TörlésKöszönöm szépen a díjat! :) Remélem, azóta a lelki problémáid is megoldódtak, vagy legalábbis gyógyultak a "lelki sebek" :(
VálaszTörlésEgyébként úgy látom, sok közös van bennünk, és is nagy Harry Potter és Rowling-rajongó vagyok, minden nyáron rituálisan elolvasom az összes HP-kötetet, tíz éves korom óta.. :D És én is fuvoláztam régebben, igaz, hogy csak két évig :)
Nagyon szívesen, nem kellett sokáig gondolkodnom rajta, nagyon szeretem a blogodat. :)
TörlésHát, a lelki sebek lassan gyógyulnak, pláne esetemben, meg ez sajnos pont egy olyan szituáció, hogy nem egyik napról a másikra oldódik meg (pedig sokat adnék érte...), de köszönöm, hogy érdeklődsz. :) Ha olyan lelki állapotban leszek, talán majd írok róla.
Haha, ismerem ezt, Harry nálam is gyakori vendég... :D Habár én általában egy kötetet választok ki, és csak azt olvasom újra, de már az összeset kívülről fújom.
A fuvola nekem sem tartott sokáig, a furulyát évekig nyűttem viszont. Azt szerettem nagyon, kíváncsi lennék rá, vajon még ma is menne-e egy egyszerűbb darab... :)