A bejegyzés címe valószínűleg ismerősen cseng a Beyoncé-fanok számára, és tudják, hogy a dalszövegben megtalálható ez a sor is: "... perfection is a disease of a nation..."
És ebben Bee-nek megint tökéletesen igaza van. Haha, tökéletesen. Nekem meg totál elegem van ebből a szóból.
Éveken keresztül undorodtam a saját testemtől és nem volt soha egy nyugodt nyaram, csak mert benyaltam én is a média folytonos üzenetét arról, hogy ha nem úgy nézel ki, mint a szupermodellek a kifutón, akkor selejtes vagy, és nem lehetsz tökéletes. Ez egy faszság. Már bocsánat.
Habár az utóbbi két évben az életem szerves részévé nőtte ki magát a sport és az egészséges életmód, nem azért csinálom, hogy a végén én is egy 45 kilós piszkafa legyek, hanem a saját egészségem és önbecsülésem kedvéért. Persze, nálam is a tökéletesség iránti vággyal kezdődött. Azután szépen lassan rájöttem, hogy olyan, hogy tökéletes nem létezik. Olyan, hogy minden nap megküzdesz önmagaddal önmagadért, hogy minden nap teszel egy lépést előre az egészségedért és azért, hogy jól érezd magad a bőrödben, olyan viszont nagyon is létezik! Az igenis kell, hogy létezzen! Még ma sem tetszik egészen, amit a tükörben látok, de nagyságrendekkel előrébb vagyok ahhoz képest, ahonnan két évvel ezelőtt elindultam. Ez egy borzasztó lassú folyamat, és éppen ezért nem is látványos, hiszen aminek hosszú hónapok kellenek ahhoz, hogy megváltozzon, azt a hosszú hónapok alatt meg is lehet szokni. Éppen ezért kellenek a képek, hogy emlékeztessenek arra, honnan indultam, és lássam, hogy igenis, itt történik valami!
Habár az utóbbi két évben az életem szerves részévé nőtte ki magát a sport és az egészséges életmód, nem azért csinálom, hogy a végén én is egy 45 kilós piszkafa legyek, hanem a saját egészségem és önbecsülésem kedvéért. Persze, nálam is a tökéletesség iránti vággyal kezdődött. Azután szépen lassan rájöttem, hogy olyan, hogy tökéletes nem létezik. Olyan, hogy minden nap megküzdesz önmagaddal önmagadért, hogy minden nap teszel egy lépést előre az egészségedért és azért, hogy jól érezd magad a bőrödben, olyan viszont nagyon is létezik! Az igenis kell, hogy létezzen! Még ma sem tetszik egészen, amit a tükörben látok, de nagyságrendekkel előrébb vagyok ahhoz képest, ahonnan két évvel ezelőtt elindultam. Ez egy borzasztó lassú folyamat, és éppen ezért nem is látványos, hiszen aminek hosszú hónapok kellenek ahhoz, hogy megváltozzon, azt a hosszú hónapok alatt meg is lehet szokni. Éppen ezért kellenek a képek, hogy emlékeztessenek arra, honnan indultam, és lássam, hogy igenis, itt történik valami!
Szóval ne a tökéletest keressétek, mert annak csak elkeseredés lesz a vége. Azt úgysem találjátok meg magatokban, hiszen, had tippeljek: ti is százszor olyan kritikusak vagytok saját magatokkal szemben, mint a többi emberrel. Viszont önmagadból a legjobb még meglehet. Önmagad legjobb verziójává még akármikor elkezdheted kikupálni magadat, és hogy őszinte legyek, ez a legjobb, amit saját magadért tehetsz. Valaha is. Az önbizalmad és a kisugárzásod sírva fog hálát rebegni, ha elkezdesz végre tenni valamit azért, hogy előkeresd azokat a pozitív adottságokat, és kihozd belőlük a maximumot.
Vegyünk engem: homokóra alkat, vaskos combokkal és hatalmas fenékkel. Felül nem ritkán csontos, alul meg rezgős. Elég szomorú, na de nem kötelező nekem ezzel együtt élni! Ha már nagy fenék, akkor az a fenék lehet feszes és kerek, ha már felül csontos, akkor oda akár lehetne izmokat is pakolni.
Ezt dobta a gép, akkor már hozzam ki belőle a legjobbat. Emellett út közben rájöttem, hogy nem is vagyok én olyan szerencsétlen, főleg mivel ha pasi lennék, pontosan ez a típus lenne a zsánerem. A nagy fenék, lapos has, szép, tónusos vállak és combok. Számomra ez a típus testesíti meg A NŐT. De ez csak az én véleményem, és az én adottságaim. (No meg ettől még borzasztóan távol vagyok.)
Sokan vannak, akik imádják a hosszú lábakat, a törékeny, madárcsontú lányokat pici cicivel és fenékkel. Ha ilyen alakkal vagy megáldva, de mégsem vagy vele megelégedve, mert teszem azt, nem vagy elég feszes, hidd el, egy kis súlyzós edzés akárkiből és akármiből csodát varázsol. És ezekből az alkatokból lehet csak az igazi überbrutál formákat kihozni.
Alma alkat, értem én, meg több tíz kiló súlyfelesleg. Na de láttunk mi már karón varjút, meg mínusz 20-30 kilókat röpködni, és ha nem is lesz az ilyen alkatú lányokból soha XS-es méret (és nem is kell, hogy legyen!) azért efféle gyönyörűség még akármikor lehet. És lássuk be, iszonyú dögösek ezek a csajok!
De bizony kitartással hegyeket tudunk megmozgatni, ez örök érvényű igazság. Formásból még formásabbat, nagy darabból extra csinosat. Ehhez semmi más nem kell, csak megingathatatlan elhatározás és AKARAT.
Tökéletes nem létezik. A sztereotípiák pedig halálosak. Ne máshoz mérd a saját kinézetedet, csak állj oda a tükör elé, és alaposan nézd meg magad. Mi az ami tetszik? Mi az ami nem? Változtatni mindenen lehet, de véletlenül se azért, mert nem hasonlítasz egy VS modellre, csakis azért, ha nem hasonlítasz, arra aki lenni szeretnél, aki lehetnél. Ha te elfogadod magad úgy, ahogy vagy, az remek! Ám ha nem, és nem tetszik, amit látsz, igenis hozd ki magadból azt, ami benned van. Mert mindig van jobb, mindig van feljebb. És nem a társadalomnak. Nem. Annak, akit a tükörben látsz. És nem, soha nem leszel hibátlan. Mindig lesz, ami nem fog tetszeni. De ennek ellenére az a sok munka, amit magadba fektetsz, meg fogja hozni a gyümölcsét, és azt biztosan észre fogod venni. Tiszteld magad eléggé ahhoz, hogy nem törődsz bele zokszó nélkül abba, ami nem tetszik. Tiszteld a testedet, mégpedig úgy, hogy megadod neki a legjobbat!
