Az úgy történt, hogy az A-England Jane Eyre fantázianevű csodája már legalább fél éve ücsörgött békésen a szekrényben, mire sikerült ráeszmélni, hogy "Jé, nekem ilyenem is van!". Fogalmam sincs hogyan tudtam ilyen módon elfeledkezni róla, főleg, hogy amikor megvettem hatalmas várakozásaim voltak vele kapcsolatban, de addig-addig kenegettem a többi színt, amit előtte szereztem be, hogy végül feledésbe merült. Most azonban előkaptam, és sűrű bocsánatkérések közepette kentem fel. Azután meg lestem, mint Rozi a moziban, hogy...