Nem állítom, hogy nem vagyok elveszve, mert bizony, de. Ahogy elkezdődött a suli, megint nagy duzzogva beszálltam a mókuskerékbe, ami megtépázott darabokban köpköd ki minden egyes nap, ahogy az végzés előtt dukál. Abba már tényleg bele sem merek gondolni, hogy fogok mindent összeegyeztetni (két tantárgy, német órák, munka, webdesign tanfolyam, háztartás, edzés, szakdolgozat, záróvizsga, ó és persze párkapcsolat). Mostanság felmerült bennem a gondolat, hogy talán kissé túlvállaltam magam... szóval előre is elnézést ha ritkásan leszek, de egyelőre annak is örülök, ha van egy kósza negyed órám leülni bejegyzést írni. Mindenesetre most nézzük az elmúlt hónap nagy kedvenceit. 

A Balea limitált kiadású vattacukor illatú tusfürdőjét már a szerzeményes bejegyzésben is említettem nektek, és valószínűleg a szeptemberi beszerzéseim között is ott lesz, hiszen totál rákattantunk Gyurival. Én imádom az édes illatokat - illetve kizárólag akkor, ha nem parfümbe töltik őket, mert az édes, geil parfümöktől viszont kiütést kapok - és ez a tusfürdő... egy az egyben hozza a vásárok  és vurslik émelyítően édes, vattacukros illatát. Imádom. 

A Secret Selection meglepetéscsomagja engem sem hagyott nyugodni, így augusztusban megrendeltem én is - nem írtam róla, mert rengeteg helyen fent volt - és basszus, a DermaVio kókuszos testvaja az egyik legjobb dolog volt, amit ezidáig meglepetés dobozban találtam. Egy igazi krémes, kókuszos finomság. Nincs az az erőteljesen édes, műkókusz szaga, hanem tényleg nagyon kellemes, mintha egy frissen feltört kókuszdiót szagolgatnál. Nekem szerencsére egyébként nem száraz a bőröm, így általában nem használok testápolókat, de ezt a vajat vétek lenne nem elhasználni, na meg isteni kókuszillatot árasztok magamból, a használata után még órákig.


Szintén benne volt a szerzeményes bejegyzésben az ezüst Alis órácskám is, még mindig első számú szerelem és nem hiszem, hogy ez a közeljövőben változni fog.
Valamint hosszan tartó és keserves kísérletezések után visszatértem végül az első számú és hibátlan Maybelline Colossal Volume Express spirálhoz, mert bármit is próbáltam ki az elmúlt hónapokban, egyik sem ért a nyomába, és most itt állok 5 elhasználandó de tök felesleges és rossz spirállal. Szóval ez jól sikerült, de innentől egy darabig tuti, hogy nem lesz kedvem kísérletezni. Maradok inkább a jól beváltnál.


A képpel nem a jelenlegi hangulatomat akarom ám illusztrálni, hanem az augusztus kedvenc sorozatát, a Penny Dreadful-t szeretném bemutatni egy kicsit azoknak, akik még nem ismerik. Aki szereti az igazi sötét, nyomasztó hangulatú, ám egyben zseniális drámákat, annak úgy gondolom, hogy ez egy kötelező darab. Izgalmas, és azt mondhatom, hogy az utolsó, harmadik évadra kicsit szívszaggató is. Horror elemeket nagy mértékben tartalmaz, szóval úgy tessék hozzáállni (a magyar címe egyébként Londoni rémtörténetek), de én tényleg csak a legmesszebbmenőkig ajánlani tudom, már csak az illusztris szereplőgárda miatt is, hiszen Eva Green, Josh Hartnett és Timothy Dalton játsszák a főszerepeket. Eva-t ezelőtt is imádtam, de ez a sorozat végképp meggyőzött arról, hogy elképesztő színésznő, Josh Hartnett pedig szintén itt került közel a szívemhez. Csak szuperlatívuszokban tudok róla beszélni, és bár az első évad kicsit döcögősen indul, és meglehetősen zavaros (legalábbis a számunkra az volt), megéri kitartani és befejezni mindhárom évadját. Sajnos csak ennyit szántak a sorozatnak, nem értem egyszerűen, hogy miért, hiszen még annyi lehetőség lett volna benne... így viszont fájó szívvel veszem tudomásul a dolgot, de a szívem csücskében mindig ott marad ez a remekmű.