"Nincs időm olvasni" kihívás - 12 hónap, 12 könyv

by - szombat, július 01, 2017

Bár ez az állítás rám kevéssé igaz jelenleg, mégis kedvet kaptam ehhez a kihíváshoz, azon egyszerű oknál fogva, hogy, mint tudjátok, imádok olvasni, és minden érdekel, amihez a könyveknek köze van. A Molyon találkoztam ezzel a kezdeményezéssel, és rögtön belelkesedtem, csatlakoztam is a Facebook csoporthoz, amiben a résztvevők megosztják egymással a könyves élményeiket és csak olvastam és olvastam a bejegyzéseket.

Remek ötletnek tartom ezt a kihívást, és rendesen meglepődtem, amikor realizáltam, hogy Szabados Ági, az RTL híradósa legalább akkora könyvmoly, mint én és az ő nevéhez fűződik ez az egész történet, amit a saját könyves blogján indított, értelemszerűen még januárban. Sajnos én csak most szereztem róla tudomást, de végül is akármikor be lehet csatlakozni, így az én 12 hónapom majd jövő májusban ér véget. Annyi baj legyen.


A júniusi téma, avagy feladat, nem más, mint egy könyv, ami a borítója alapján tetszett meg. A könyv, amit kiválasztottam viszont egyáltalán nem új szerzemény, sőt. Még tavaly júliusban - te jó ég, már majdnem egy éve - vásároltam, és akkor nagyon lelkesedtem érte, viszont annyi minden történt időközben és annyi elfoglaltságom akadt (na, akkoriban aktuálisabb lett volna a kihívás...), hogy elfelejtődött valahogy, ami már látom, óriási baklövés volt részemről. Belekezdtem ugyan, és nagyon tetszett is, de olyan csodás, mély mondanivalója van, hogy ez tipikusan az a könyv, amivel csak lassan tudsz haladni, mert meg kell emésztened amit olvastál. Le kell, hogy ülepedjen, túl kell esni a WOW-faktorokon, és amikor jól megrágtad már, akkor haladhatsz csak tovább. Legalábbis nekem ilyen volt, mindamellett, hogy igazi kis léleksimogató és amolyan igazán "feel good" érzésekkel teli, árasztja magából a pozitivitást, és ez egyértelműen lerí már a borítójáról is. Vallom, hogy máig ez az egyik legszebb könyvborító, amit láttam, és ez a gyönyörűség nem más, mint Elizabeth Gilbert Big Magic-je. Nekem ez az első könyvem az írónőtől, ugyanis valamiért évekig nagyon ódzkodtam az Ízek, imák, szerelmektől, úgy gondoltam, hogy túl van hypeolva, bár azt nem tudnám megmondani mire alapoztam pontosan ezt a véleményemet. De amióta beleolvastam a Big Magicbe és belekóstoltam az írónő könnyed és kedélyes, erőlködéstől mentes stílusába, azóta nagyon kíváncsi lettem a nagy elődre is. Szóval valamikor szeretném beszerezni azt is, talán lesz is majd olyan téma, amibe bele tudom illeszteni.


Mindenképp jövök majd a véleménnyel a Big Magic-ről, én is kíváncsi vagyok már, hogy mi sül ki belőle. Mindenki leginkább a végét dicséri, szóval remélem, hogy én is megkapom tőle azt a pluszt, amire most amúgy is nagy szüksége van a zaklatott kis lelkemnek. Nézzetek vissza július elején, ha érdekel titeket a konklúzió.

You May Also Like

0 megjegyzés