Nagy szükségem van erre most, elfogyott kicsit a lendület, kilátástalan most sok minden. Semmi sem történt, csak érzem, hogy megint kicsit elvesztettem magam, megint kevés a motiváció, megint nem tudom merre vagyok arccal. Ilyenkor meg általában fogom magam, felmászok a Weheartit-ra és belefeledkezem a képekbe. Olyan ez, mint egy kúra. Aztán közben vagy megszületik az elhatározás a továbbiakról, vagy nézelődök még egy fél órát. Ha ez véletlenül mégsem működik, szánok magamra egy kis időt: beülök a kádba egy könyvvel, sütök-főzök valamit, megnézek egy jó filmet, vagy csak simán kiülök a családhoz, és dumálunk egy kiadósat. Ezek a dolgok feltöltenek, felvidítanak és újra megtanítanak előre nézni. Az meg most létfontosságú.