Pillecukor Szilvi blogján találkoztam ezzel a taggal, és az rögtön világos volt, hogy én ezt ki akarom tölteni, szóval álljék itt egy kis kérdezz-felelek, mert szeretem.
Cini engem is meginvitált, hogy töltsem ki ezt a kis kérdéssort, én pedig boldogan vállalkoztam a dologra, ugyanis - ahogy azt mindenki tudja, aki egy ideje követ - IMÁDOK olvasni, és nem véletlenül nyomtam be a Caps Lock-ot.
.jpg)
1. Szoktál nassolni olvasás közben?
Nem igazán jellemző, már szerencsére maga a nassolás sem. Régen előszeretettel olvastam evés közben, de miután sok könyvemet érte az a megrázkódtatás, hogy egy-egy pacni csúfítsa el az oldalaikat, leszoktam róla.
2. Mit szeretsz iszogatni olvasás közben?
Vizet, kávét, teát, bármit. Régen iszonyú sokat kakaóztam, de mióta kiderült, hogy én és tej nem szeretjük többé egymást, fájó szívvel lemondtam a kedvenc bekuckózós italomról. Mostanság csak nagy ritkán engedem meg magamnak, de olyankor hűűű, nyammii.
3. Szoktál írogatni a könyvekbe, vagy kivagy magától a gondolattól is, hogy firkálj beléjük?
Nem vagyok ki a gondolattól, de még sosem jutott eszembe beleírni egy könyvbe sem. Mégis minek?
4. Hogyan jelölöd, hogy hol tartasz egy könyvben?
Most már könyvjelzővel, régen viszont széthajtva tettem le őket. Nem tudom miért, egyszerűen csak így esett jól, a könyvjelző gondolatától is irtóztam. Azonban beláttam, hogy ez így nagyon elcsúfítja a könyveket, szóval váltottam. Azt hiszem sokat használt, hogy felnőttem. :D
5. Mindig el kell jutnod egy fejezet végéig, vagy le tudod tenni a könyvet bárhol?
Bárhol le tudom tenni, nem vagyok megszállott "fejezetvégétvárós" olvasó.
6. Olyan ember vagy, aki elhajítja a könyvet a szoba másik sarkába, ha nagyon idegesítő regényt olvas?
Haha, nem. :D Ezen a kérdésen felnevettem, mert elképzeltem, ahogy könyveket hajigálok keresztül a szobámon. Tankönyvekkel megesett, hogy a nagy tombolás közepette földhöz vágtam őket, de más könyvet sosem jutna eszembe eldobni. Ha idegesít egyszerűen csak leteszem, és egy kicsit sajnálom a pénzt, amit ráköltöttem. Na igen, nagy hibáim egyike, hogy nem vagyok hajlandó könyvet kölcsönözni, mindig meg akarom venni amit olvasok, mert minél nagyobb az a könyvtár, annál jobb. :)
7. Ha szembejön veled egy ismeretlen szó, azonnal rákeresel?
Igen, csak tudjam már, hogy miről olvasok.
8. Mit olvasol most?
Stephen King Végítéletét. Elképesztően jó, de komolyan. Ez a pasi egy géniusz.
9. Milyen könyvet vettél legutóbb?
Ismét elkapott az uralkodóházak iránti rajongás, úgyhogy a Sissi könyvgyűjteményemet bővítettem Brigitte Hamann Erzsébet királyné című cseppet sem rövid művével. Egy online antikváriumban találtam rá.
10. Van kedvenc helyed vagy időpontod az olvasásra?
Nincs. Teljesen mindegy, hogy hol vagy hogy mikor olvasok, a lényeg úgyis a könyv, és az, hogy kikapcsolódhatok. Általában az ágyamon szoktam begubózni, és a legidétlenebb testhelyzetekben vagyok képes olvasni.
11. A sorozatokat vagy az egyrészes könyveket szereted jobban?
Hm, nem is tudom. A sorozatoknak számomra mindig volt egy különleges hangulata, amit az újabb részre való várakozás és izgalom ad, és hogy komoly karakterfejlődést lehet általuk véghezvinni. Van, amikor egyetlen könyv kevés, hogy kerek egész történetet alkosson, és ne maradjon hiányérzet az olvasóban, amiatt, hogy vajon mi történt a kedvenc karaktereivel azután, hogy a könyv befejeződött... Szóval azt hiszem a sorozatokra voksolok.
.jpg)
12. Van olyan könyv, amit mindig előrehozol, és szeretettel ajánlasz mindenkinek?
Minden barátomnak vagy ismerősömnek, aki tanácsot kér tőlem azzal kapcsolatban, hogy mit olvasson általában igyekszem olyan műveket ajánlani, ami az érdeklődési körének megfelel. Vannak barátnőim, akik kizárólag limonádékat és szerelmes regényeket hajlandóak olvasni, rájuk hiába is próbálnék rábeszélni egy Kinget. De a kedvenceimet előszeretettel dicsérem és ajnározom bárkinek, és ezzel gyakran sikerül felkelteni az érdeklődést. Kedvencből pedig rengeteg van. :D
13. Hogy rendszerezed a könyveidet?
Sehogy. :D A káosz híve vagyok, azok a könyvek amik nagyjából egyforma méretűek, egymás mellé kerülnek. Gyakorlatilag ez a rendezőelvem. :D Na jó, Müller és Coelho könyvei össze vannak rendezve egymás mellé egy kupacba, na meg a sorozataim is szépen sorban csücsülnek a polcon, ahogy kell.
Én nem akarok megnevezni senkit, akinek tetszettek a kérdések egészen nyugodtan fogja és vigye, és ha gondoljátok, linkeljétek be ide a saját válaszaitokat. :)
Az interneten jártamban-keltemben botlottam bele Brigi blogjába, ott pedig egy Liebster Awardba, amihez olyan remek kérdéseket írt, hogy kedvet kaptam a válaszolgatáshoz. Alapvetően nagyon szeretem ezeket a kérdezz-felelek mókákat, meg a "mi jut eszedbe arról, ha azt mondom, hogy kisnyúl?" asszociációs marhaságokat, úgyhogy most csak így, szórakozásból, álljon itt egy kis kérdésdömping, ugyanis ma Cinim is megtisztelt azzal, hogy ismét intézett hozzám (is) párat. :)
Azt, hogy küzdő típus vagyok, nem ismerek lehetetlent és a végsőkig képes vagyok elmenni, ha számomra fontos dologról/emberről van szó.
Először akkor a Brigi által feltett kérdések.
Melyik az a tulajdonság amit kifejezetten szeretsz magadban?Azt, hogy küzdő típus vagyok, nem ismerek lehetetlent és a végsőkig képes vagyok elmenni, ha számomra fontos dologról/emberről van szó.
Hiszel a sorsban és abban, hogy minden előre elrendeltetett?
A sorsban hiszek, abban viszont, hogy minden előre elrendeltetett, nem. Az én értelmezésemben a Sors, avagy az Élet, nevezzük bárhogy, egy képlékeny dolog, alakítható, formálható. Minden csupán rajtunk múlik, a mi felfogásunkon, döntéseinken. Azon, hogy mit vonzunk be az életünkbe. Hiszek a Karmában, abban, hogy ezer szállal össze vagyunk kötve, hogy minden úgy alakul, ahogy alakulnia kell, viszont mi magunk vagyunk mindennek a kulcsai. Ha pozitívan állsz az élethez, az egyszerűen magától kezd működni, és nem kell rajta görcsölni, a dolgok egyszerűen csak összejönnek előbb-utóbb. Ha hiszel magadban, ha bízol, ha tudod, hogy menni fog, akkor úgy is lesz. Ha viszont ezt nem látod át, nem hiszel, nem bízol, és csak a negatívumokra koncentrálsz, az még több negatívumot gerjeszt, önsajnálatot és egy negatív életet. Szerintem ez ennyire egyszerű.
Melyik volt a kedvenc tantárgyad a gimiben/középsuliban?
Hmmm, nemigen volt kedvencem, de a törit és az angolt nagyon szerettem.
Melyik korban éltél volna a legszívesebben? Hányas években?
Sok korszakot szeretek, és a többségükben megtalálom a szépséget, de ha választani kellene, akkor azt hiszem az 50-es, 60-as évekre szavazok, csak épp Amerikában.
Milyen egy ideális hétvége számodra?
Ez nálam iszonyatosan kedvfüggő, ugyanis nagyon szélsőséges vagyok ilyen tekintetben. Ha beindulok, igazán bele tudok lendülni a bulizásba, de ha olyanom van, akkor begubózok itthon egy bögre kakaóval és egy jó könyvvel. Szóval az ideális hétvége attól függ, hogy éppen mihez van kedvem, mert mindkettőt ugyanúgy tudom szeretni.
Sok korszakot szeretek, és a többségükben megtalálom a szépséget, de ha választani kellene, akkor azt hiszem az 50-es, 60-as évekre szavazok, csak épp Amerikában.
Milyen egy ideális hétvége számodra?
Ez nálam iszonyatosan kedvfüggő, ugyanis nagyon szélsőséges vagyok ilyen tekintetben. Ha beindulok, igazán bele tudok lendülni a bulizásba, de ha olyanom van, akkor begubózok itthon egy bögre kakaóval és egy jó könyvvel. Szóval az ideális hétvége attól függ, hogy éppen mihez van kedvem, mert mindkettőt ugyanúgy tudom szeretni.
Miben lennél igazán tehetséges ha választhatnál?
Szeretnék igazán tehetségesen írni, amolyan 'ontom magamból a könyveket, a bölcsességeket és határtalan a fantáziám' módon.
Szeretnék igazán tehetségesen írni, amolyan 'ontom magamból a könyveket, a bölcsességeket és határtalan a fantáziám' módon.
Szerinted létezik fiú és lány között barátság?
Tapasztalataim szerint nem. Most abszolút nem a nagyképűség beszél belőlem, de azt tudom mondani, hogy azok a fiúk, akikkel különösen jóban vagyok nem teketóriáznának sokat, ha felvetném nekik, hogy akkor esetleg mi ketten... Erre egyébként is van egy olyan elméletem, hogy a lányok általában tudnak kedvesek lenni a srácokkal anélkül, hogy bármit is akarnának tőlük, egyszerűen csak haverkodnak és jó fejek. A fiúk azonban ezt többnyire jelnek tekintik, felhívásnak keringőre, és nekem is többször kellett már elmagyaráznom, hogy bocsi, de mindössze csak ilyen barátságos vagyok, és nem akarok tőled semmit. Nyilván ennek az ellenkezője is totálisan jól működik, szóval nem egyszerű a helyzet.
Mit gondolsz, te mivel tűnsz ki/ mitől vagy más a többiektől?
Azt nem tudom, hogy mennyire tűnök ki, de kreatívabbnak és céltudatosabbnak tartom magamat az átlagnál, picit talán érettebbnek... Emellett úgy gondolom, hogy lehet velem beszélgetni bármiről. Nagyon szeretek segíteni az embereknek, úgymond kicsit "megoldani" az életüket. Bár a sajátommal boldogulnék ilyen jól. :)
Tapasztalataim szerint nem. Most abszolút nem a nagyképűség beszél belőlem, de azt tudom mondani, hogy azok a fiúk, akikkel különösen jóban vagyok nem teketóriáznának sokat, ha felvetném nekik, hogy akkor esetleg mi ketten... Erre egyébként is van egy olyan elméletem, hogy a lányok általában tudnak kedvesek lenni a srácokkal anélkül, hogy bármit is akarnának tőlük, egyszerűen csak haverkodnak és jó fejek. A fiúk azonban ezt többnyire jelnek tekintik, felhívásnak keringőre, és nekem is többször kellett már elmagyaráznom, hogy bocsi, de mindössze csak ilyen barátságos vagyok, és nem akarok tőled semmit. Nyilván ennek az ellenkezője is totálisan jól működik, szóval nem egyszerű a helyzet.
Mit gondolsz, te mivel tűnsz ki/ mitől vagy más a többiektől?
Azt nem tudom, hogy mennyire tűnök ki, de kreatívabbnak és céltudatosabbnak tartom magamat az átlagnál, picit talán érettebbnek... Emellett úgy gondolom, hogy lehet velem beszélgetni bármiről. Nagyon szeretek segíteni az embereknek, úgymond kicsit "megoldani" az életüket. Bár a sajátommal boldogulnék ilyen jól. :)
Karrieristának vagy inkább családorientáltnak tartod magad?
Szintén totális kettősség - ikrek aszcendens ugyebár. Mindkettőt nagyon fontosnak tartom, ami abból adódik, hogy én szeretném magamat a lehető legteljesebben megélni, azaz szeretnék egyszerre nő, kislány, anya, szerető és minden lenni, ami a teljességhez kell. Iszonyatosan fontos számomra, hogy meg tudjak állni a saját lábamon, ne szoruljak senkire, önálló és sikeres legyek majd, ez a karrierista vonal. Azonban emellett a család mindig is az első helyen állt a listán, és anélkül el sem tudom képzelni az életemet. Szóval, ha lehet ilyen, akkor is-is.
Egy üveg bor és kellemes zene vs. hideg sör és a kocsma zaja?
Bor és zene, ha pedig úgy adódik sör és kocsmazaj - a barátokkal. Mindkettőnek megvan a maga szépsége és hangulata.
Szintén totális kettősség - ikrek aszcendens ugyebár. Mindkettőt nagyon fontosnak tartom, ami abból adódik, hogy én szeretném magamat a lehető legteljesebben megélni, azaz szeretnék egyszerre nő, kislány, anya, szerető és minden lenni, ami a teljességhez kell. Iszonyatosan fontos számomra, hogy meg tudjak állni a saját lábamon, ne szoruljak senkire, önálló és sikeres legyek majd, ez a karrierista vonal. Azonban emellett a család mindig is az első helyen állt a listán, és anélkül el sem tudom képzelni az életemet. Szóval, ha lehet ilyen, akkor is-is.
Egy üveg bor és kellemes zene vs. hideg sör és a kocsma zaja?
Bor és zene, ha pedig úgy adódik sör és kocsmazaj - a barátokkal. Mindkettőnek megvan a maga szépsége és hangulata.
Most pedig jöjjenek Cini kérdései.
Ha egy napra valaki más bőrébe bújhatnál, akkor ki lenne az, és miért? (lehet kitalált, jelenkori, már nem élő, stb. ember)
Fúúú, feladtad a leckét. Talán Marilyn Monroe... ő egy akkora talány a számomra, hogy szívesen belebújnék a bőrébe, hogy megismerjem a valódi énjét, és rájöjjek milyen is volt ő valójában.
Hogyan képzeled el magad 5 év múlva, mit fogsz/szeretnél csinálni?
Mostanában rengeteget gondolkozom a jövőmön, és iszonyatos káosz van bennem ezzel kapcsolatban. Most, hogy közeledik az egyetem vége, rengeteg dolog kavarog a fejemben, hogy merre kellene ezután indulni, mit is kellene magammal kezdeni... még a külföld is felötlött bennem bizonyos okokból, de hogy őszinte legyek, ötletem sincs hol leszek 5 év múlva.
Melyek azok az erkölcsi értékek, amelyeket a legfontosabbnak tartasz mind saját magadra nézve, mind a párodban/barátaidban?
Az őszinteséget, a lojalitást és a megbízhatóságot. Ezeket saját magamtól is elvárom, de azoktól is, akiket szeretek, és akik fontosak a számomra. Tudnom kell egyszerűen, hogy akiknek totálisan átadom magam, azokra igazán rátámaszkodhatok, és nem fogok elesni.
Mit tartasz az eddigi legrosszabb döntésednek?
Nem állítom, hogy eddigi életem csupa remek döntésből állt, de olyan iszonyatosan rossz döntést sem hoztam még, amit a mai napig bánnék, vagy ki tudnék emelni. Amit kicsit bánok, hogy tavaly tudatosan nem adtam be Eramusra időben a papírokat, hogy külföldön tanulhassak pár hónapot. Ezt sajnálom.
Elégedett vagy a jelenlegi életeddel?
Igen, az vagyok. Van egy remek családom, barátaim, emberek, akiket felhívhatok éjszaka, ha arra van szükségem, ott tanulok és élek jelenleg, ahová éveken keresztül vágytam, és egészséges vagyok. Nyilván vannak hiányosságok, dolgok, amiken szeretnék javítani, változtatni, amik hiányoznak, hiszen kevés dolog tökéletes, de alapvetően meg vagyok elégedve azzal, ahol tartok.
Mi vagy mik a legjobb dolgok, amik a blogod által történtek veled?
Sokat tanultam magamról is, másokról is, és bebizonyítottam saját magamnak, hogy igenis, képes vagyok én erre, ha igazán akarom.
Van olyan blogger, aki inspirál?
Több ilyen blogger is van.
Mit gondolsz, mi tesz egy nőt igazán nőiessé?
Totálisan a kisugárzás. Ha nincs önbizalom, meg az a kis belső ragyogás, akkor megette a fene az egészet. Nekem egyébként sok apró mozaikdarabkából épül fel A nő. Ilyen a ruha, a parfüm, a haj, a smink, az alak (akárhogy is nézem, nekem fontos), szóval hogy úgy egyben legyen minden. De hiába van ez mind meg valakin, ha hiányzik belőle a szikra. Szóval maximálisan belülről fakad a dolog, szerény véleményem szerint.
Mi az a téma, amiről a végtelenségig tudsz beszélni, de inkább nem teszed, mert a környezeted nem biztos, hogy értékelné?
Az a probléma, hogy én szinte bármiről órákat tudok beszélni, ami érdekel, és meglehetősen széles az érdeklődési köröm. :D
Hiszel a sorsban, és abban, hogy minden okkal történik?
Erre Briginél már válaszoltam.
Végezetül pedig még egy blogos kérdés: szerinted mitől lesz jó, és szerethető egy blog?
Én általában azokat a blogokat tudom igazán szeretni, ahol tudom szeretni a szerkesztőt. Ha a bloggerina személyisége megfog, akkor én abszolút meg vagyok véve. Szóval számomra ez a kulcs.
Én élveztem a válaszolgatást, remélem, hogy ti pedig az olvasást. :)
