Bár természetesen még mindig nem rendelkezem annyi Colourpop rúzzsal, amennyivel szeretnék, vagy amennyivel úgy vélem, hogy érdemes lenne megelégedni, de úgy éreztem, mégis itt az ideje kicsit bemutatni a kollekciómat. Remélem, ezzel segítséget tudok nyújtani azoknak, akik eddig még nem ismerték a márkát vagy még mindig hezitálnak, hogy rendeljenek-e, és ha igen, akkor melyik árnyalatot. Nekem, ennyire extrém fehér bőrűként például nehézséget okozott hasonló bőrszínű leányzót találni, aki swatcholta a színeket, ezért hát nem mindig...
Bár ez az állítás rám kevéssé igaz jelenleg, mégis kedvet kaptam ehhez a kihíváshoz, azon egyszerű oknál fogva, hogy, mint tudjátok, imádok olvasni, és minden érdekel, amihez a könyveknek köze van. A Molyon találkoztam ezzel a kezdeményezéssel, és rögtön belelkesedtem, csatlakoztam is a Facebook csoporthoz, amiben a résztvevők megosztják egymással a könyves élményeiket és csak olvastam és olvastam a bejegyzéseket.
Remek ötletnek tartom ezt a kihívást, és rendesen meglepődtem, amikor realizáltam, hogy Szabados Ági, az RTL híradósa legalább akkora könyvmoly, mint én és az ő nevéhez fűződik ez az egész történet, amit a saját könyves blogján indított, értelemszerűen még januárban. Sajnos én csak most szereztem róla tudomást, de végül is akármikor be lehet csatlakozni, így az én 12 hónapom majd jövő májusban ér véget. Annyi baj legyen.
A júniusi téma, avagy feladat, nem más, mint egy könyv, ami a borítója alapján tetszett meg. A könyv, amit kiválasztottam viszont egyáltalán nem új szerzemény, sőt. Még tavaly júliusban - te jó ég, már majdnem egy éve - vásároltam, és akkor nagyon lelkesedtem érte, viszont annyi minden történt időközben és annyi elfoglaltságom akadt (na, akkoriban aktuálisabb lett volna a kihívás...), hogy elfelejtődött valahogy, ami már látom, óriási baklövés volt részemről. Belekezdtem ugyan, és nagyon tetszett is, de olyan csodás, mély mondanivalója van, hogy ez tipikusan az a könyv, amivel csak lassan tudsz haladni, mert meg kell emésztened amit olvastál. Le kell, hogy ülepedjen, túl kell esni a WOW-faktorokon, és amikor jól megrágtad már, akkor haladhatsz csak tovább. Legalábbis nekem ilyen volt, mindamellett, hogy igazi kis léleksimogató és amolyan igazán "feel good" érzésekkel teli, árasztja magából a pozitivitást, és ez egyértelműen lerí már a borítójáról is. Vallom, hogy máig ez az egyik legszebb könyvborító, amit láttam, és ez a gyönyörűség nem más, mint Elizabeth Gilbert Big Magic-je. Nekem ez az első könyvem az írónőtől, ugyanis valamiért évekig nagyon ódzkodtam az Ízek, imák, szerelmektől, úgy gondoltam, hogy túl van hypeolva, bár azt nem tudnám megmondani mire alapoztam pontosan ezt a véleményemet. De amióta beleolvastam a Big Magicbe és belekóstoltam az írónő könnyed és kedélyes, erőlködéstől mentes stílusába, azóta nagyon kíváncsi lettem a nagy elődre is. Szóval valamikor szeretném beszerezni azt is, talán lesz is majd olyan téma, amibe bele tudom illeszteni.
Mindenképp jövök majd a véleménnyel a Big Magic-ről, én is kíváncsi vagyok már, hogy mi sül ki belőle. Mindenki leginkább a végét dicséri, szóval remélem, hogy én is megkapom tőle azt a pluszt, amire most amúgy is nagy szüksége van a zaklatott kis lelkemnek. Nézzetek vissza július elején, ha érdekel titeket a konklúzió.
SZERZEMÉNYEK - 2017 tavasz
csütörtök, május 11, 2017 / BY Kitti
Az elmúlt hónapokban nem volt szerzeményes bejegyzés (naná, hogy nem, én sem igazán voltam), mivel azt az egy-két dolgot, amit mostanság vettem, nem igazán éreztem érdekesnek bemutatni. Most viszont megpróbáltam összeszedni mindent, amit az elmúlt kb. fél évben beszereztem, és így egyben már kitesznek egy komplett bejegyzést. Először is, még azt hiszem február környékén vettem meg a legújabb Make Up Revolution palettámat, a Flawless-t, ami nélkül úgy döntöttem, hogy képtelenség élni, és lám, kiderült, hogy...
Sajnos nagyon régen írtam meg utoljára VKP bejegyzést, mert vagy az időpont nem volt alkalmas, és teljesen el voltam veszve, vagy a témával nem tudtam mit kezdeni, sokszor szinte semmi nem jutott eszembe róla, így inkább kihagytam, mint hogy erőltessem a dolgot. Ez a mostani téma viszont szöget ütött a fejemben, mert elgondolkodtatott kicsit saját magamon. Ha néhány szóban kellene összefoglalnom, mit szeretek magamban legjobban, talán azt mondanám, hogy a szilárd, megingathatatlan jellememet. Sokszor ez...
Az úgy volt, hogy Karácsony óta bizony olyan kis puhos lettem, mint egy rezgős kis puding, hogy szépen fogalmazzak. Ez már csak azért is szörnyen lehangoló, mert évekig olyan szépen tartottam a formámat, aztán összeköltöztünk Gyurival és valahogy elszabadult a pokol. Pedig nem főztem igazán másképp, sőt, az egészséges étkezés nálunk mindig alapvető volt, csak aztán megszaporodtak a kajarendelések, étterem-felfedezések és a kényelmes, kanapén tespedések, és aztán azt vettem észre, hogy egyik pillanatról a másikra...
Ahogy megérkezett a Colourpop csomagom decemberben, megközelítőleg egy órát töltöttem a fürdőben, amíg a színeket próbálgattam, felkentem, majd mostam le őket újra meg újra és örömmámorban úszva hálát rebegtem, amiért akkor egyszer szerencsém volt, és véletlenül megláttam az ingyenes nemzetközi szállításra való felhívást az Instagramon. Azóta is nagy szerelemben élünk mi öten, a négy Colourpop rúzs és én, és ennek örömére készült el ez a smink is, mivel próbáltam rájönni, hogy a csodás Kapow árnyalathoz...
Annyira régen írtam utoljára bejegyzést, hogy egy darabig csak bámultam az üres oldalt és agyaltam, hogy hogy is lenne érdemes elkezdeni. Nem akarok nagy beköszönő bejegyzést írni, szimplán csak folytatni ott ahol abbahagytam. Vagyis, inkább újrakezdeném. Sok dolgot átértékeltem az elmúlt pár hónapban, amíg nem voltam - mert a második diplomámon dolgoztam, és örömmel jelentem, egy hete marketing szakos közgazdász vagyok - és rájöttem merre akarok tovább menni. Azon is elmerengtem, hogy vajon van-e értelme...